Cikkek, hírek és a jogszabályi szöveg az ebadóval kapcsolatban
Összegyűjtöttünk az ebadóval kapcsolatban több megjelent cikket, a MEOE és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége nyilatkozatát és a jogszabályi szöveget.


MTI hír
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mivel a törvény ebben a formájában a felelős állattartókat bünteti.
A két szervezet szerdai, az MTI-hez is eljuttatott közös közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy január elsejétől az állatvédelmi törvény módosításával lehetővé vált a települések számára az ebrendészeti hozzájárulás, közismert nevén az ebadó kivetése. A törvény szerint az önkormányzatok háromévente kötelesek összeírni a településen fellelhető ebeket, és utánuk a tulajdonosokra adót vethet ki - áll a közleményben.
Kivételt képeznek a fajtatiszta, törzskönyvezett őshonos magyar fajták, a munkakutyák, a terápiás kutyák, valamint a menhelyekről és sintértelepekről örökbefogadott és ivartalanított kutyák. Az ebadó évente legfeljebb 6000 forint, a veszélyes ebek után pedig évi 20 ezer forint lehet, a bevételt az önkormányzatok kötelesek ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására fordítani - írta a két szervezet.
A MÖSZ szerint ez az adófajta nem hoz semmilyen pluszbevételt a településeknek, sőt többletkiadást jelent, hiszen az ebek összeírásához olyan embert kell alkalmazni, aki ismeri a kutyafajtákat és el tudja dönteni, melyik tartozik a veszélyes kategóriába. Az önkormányzati szövetség úgy véli, többletfeladatot jelent az új szabályozás az adóirodáknak is, és kérdéses, miként követhető, hogy a befolyt bevételt valóban a megfelelő célra költötték.
A MÖSZ és a MEOE figyelmeztetett arra, hogy decembertől megfigyelhető a gazdátlan ebek számának növekedése, számos menhely pedig januárban már nem tudott kutyát befogadni. Azzal pedig, hogy az örökbefogadott kutyáknál az új törvény nem ír elő sem mikrocsip-alkalmazást, sem ivartalanítási kötelezettséget, "kivédhetetlenné teszi a visszaéléseket és nem képes megakadályozni a nem kívánt szaporulat újratermelődését" - hívta fel a figyelmet a két szervezet.
Az ebadó bevezetésével éppen a felelős állattartókat bünteti az új törvény - fogalmazott a két szervezet.
A MÖSZ és a MEOE álláspontja szerint olyan programot kell kidolgozni, amely öt éven belül biztosítja, hogy minden kutya mikrocsippel legyen ellátva, és támogatni kell a tenyésztésre nem szánt ebek ivartalanítását.
Mivel az ebrendészeti hozzájárulás csak lehetőség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete azt javasolja a települési önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki ezt az adót, a kormányt pedig arra kérik, hogy konzultáljon erről a kérdésről a megfelelő szervezetekkel és az önkormányzati szövetségekkel.
Forrás: mti.hu


Kevéssé lelkesednek az ebadóért az önkormányzatok

Az önkormányzatok többségét nem érdekli különösebben az ebadó. Több testület is megvitatta a kérdést, de a bevezetés mellett csak páran döntöttek. Legfeljebb 20 ezer forint lehet az adó.
Nem ugrottak rá tömegével az önkormányzatok az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésére. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) ráadásul közös közleményben javasolta az önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mert szerintük az a felelős állattartókat bünteti. A decemberben elfogadott állatvédelmi törvény nyitotta meg annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok az ebösszeírás és egyéb, kutyákat érintő intézkedés finanszírozására hozzájárulást szedjenek, évente legfeljebb hatezer, veszélyes kutyák esetében pedig húszezer forintig.
Budapesten a szúrópróbaszerű vizsgálat során nem talált lapunk olyan önkormányzatot, amely rendeletet alkotott volna a hozzájárulás kivetésére. Egyedül annak volt nyoma, hogy Soroksár vitára bocsátotta a kérdést, ám a képviselő-testület szinte egyhangúlag szavazta le a kérdést. Sem Újbuda, sem Angyalföld nem bocsátott ki ilyen rendeletet, de a XII. és az V. kerület is inkább a meglévő helyi adók emelésével kíván újabb bevételekhez jutni.
Egy-két város ugyanakkor már december közepén eldöntötte: kell neki az ebadó. Újfehértó, Mindszent és Kaposvár egyaránt a hozzájárulás bevezetése mellett döntött. A legbonyolultabb szabályozást kétségkívül Újfehértó alkotta meg. Házőrző kutya után ezer forintot kell fizetni, veszélyes eb után tízet, hobbiból tartott nem veszélyes kutya után pedig 1,5 ezret. Ha több kutyája is van a gazdának, kutyánként 800 forint a hozzájárulás − veszélyeseket ide nem értve. Ha házőrző kutyát tart valaki, aki egyébként szociális ellátásban részesül, mindössze 500 forintot kell fizetnie egy kutya tartásakor, több állatnál már 800-at kutyánként. Hetven év felett egy kutya tartása ingyenes.
Több önkormányzat fontolóra vette ugyan a kérdést, de vagy elvetette, vagy még nem hozott döntést. Mohácson kétezer forint ebadóra tett javaslatot a polgármester, ám a december közepi testületi ülésen nem döntöttek a kérdésben. Lengyeltóti és Edelény is fontolóra vette a kérdést, rendelettervezet azonban egyelőre nem született. Komlón hatástanulmányt is készítettek, amely szerint a kiadások és bevételek alapján nincs értelme az adót bevezetni.
Érdekes módszert választott Sződliget: a város honlapján olvasható egy tájékoztatás az ebadó szabályairól, mintha azt meg kellene fizetniük a kutyatulajdonosoknak, a város azonban nem alkotta meg − vagy egyelőre nem hozta nyilvánosságra − a törvényre épülő rendeletét.
Forrás: napi.hu


Így adóznak a kutyatulajdonosok

A kiindulás az, hogy a kutyákat az önkormányzatok háromévente kötelesek összeírni. Az év első napján legalább 4 hónapos ebek után pedig már szedhető a rendészeti hozzájárulásnak nevezett adó. Az adót az adott év első napján - az oltási könyvbe bevezetett - tulajdonos fizeti.
Az önkormányzat a veszélyes kutyák után legfeljebb 20 ezer, míg más ebek után legfeljebb 6 ezer forint adót szabhat meg. Az önkormányzat az eb tartási céljának, állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), és az ebtartó szociális helyzetének figyelembevételével határozza meg az adót.
Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett; a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; a veszélyes eb kivételével az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után.
Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője, írásban igazolja.
Az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.
Forrás: napi.hu


A 2011-es év végén módosított jogszabály szövegének ebadóra vonatkozó része:

1998. évi XXVIII. törvény
az állatok védelméről és kíméletéről
VIII. Fejezet
 AZ ÁLLATVÉDELMI FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ EBNYILVÁNTARTÁS, AZ EBRENDÉSZETI HOZZÁJÁRULÁS, AZ ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG
42. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásának, valamint az önkormányzati feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai:
a) a központi költségvetésben állatvédelemre előirányzott pénzösszegek,
b) az állatvédelmi hozzájárulás,
c) az állatvédelmi bírság.
(2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.
 42/A. § (1) A transzponderrel megjelölt ebek adatait országos elektronikus adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) kell nyilvántartani az állat tartója és más személyek jogainak, személyi biztonságának és tulajdonának védelme céljából.
 (2) Az adatbázisba való regisztrációért e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, mely díj az adatbázis működtetőjének a bevétele. Az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Ft összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját.
 (3) Az (1) bekezdés szerinti adatbázist az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti.
 (4) Az adatbázisnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
 a) az eb tulajdonosának nevét, címét,
 b) az ebtartó nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
 c) az eb fajtáját, nemét, születési idejét, színét, hívónevét,
 d) az eb tartási helyét,
 e) a beültetett transzponder sorszámát, a beültetés időpontját, a beültetést végző magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
 f) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, az ivartalanítást végző magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
 g) az eb oltási könyvének számát, az azt kiadó magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
 h) az eb veszettség elleni védőoltásainak időpontját,
 i) az eb veszettség elleni védőoltásai során használt oltóanyagot, annak gyártási számát, valamint az oltást végző magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
 j) a veszettség szempontjából aggályos eb megfigyelési státuszának tényét, időpontját,
 k) kisállatútlevéllel rendelkező eb esetén az útlevél számát, kiállításának időpontját, a kiállító magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
 l) az eb veszélyessé minősítésének tényére és időpontjára vonatkozó adatot.
 (5) Az adatbázis működtetője jogosult kezelni a (4) bekezdésben meghatározott adatokat.
 (6) Az eb tulajdonosa és tartója köteles a (4) bekezdés szerinti adatokat az eb transzponderrel történő megjelölését és regisztrációját végző állatorvos rendelkezésére bocsátani.
 (7) Az adatbázis működtetője biztosítja a (4) bekezdés c), h) és l) pontja szerinti adatokhoz való nyilvános hozzáférést az állatba ültetett transzponder sorszáma alapján.
 (8) Jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása érdekében az adatbázis működtetője az adatbázishoz
 a) hozzáférést biztosít a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat részére,
 b) hozzáférést biztosíthat bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más közigazgatási szerv részére.
 (9) Az adatbázisban szereplő adatok tulajdonjogot nem igazolnak.
 42/B. § (1) A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.
 (2) Az ebösszeírás során a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jogosult kezelni a 42/A. § (4) bekezdés szerinti adatokat.
 (3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.
 (4) Az adatbázis működtetőjének kérésére a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni.
 (5) Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
 42/C. § (1) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be.
 (2) Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni.
 (3) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat
 a) az eb tartási céljának,
 b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma),
 c) az ebtartó szociális helyzetének
 figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot.
 (4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás
 a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett,
 b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás,
 c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott,
 d) - a veszélyes eb kivételével - az ivartalanított,
 e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint
 f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott
 eb után.
 (5) Az állatvédelmi szervezet gondozásában tartás tényét az állatvédelmi szervezet vezetője írásban igazolja.
 (6) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásban igazolja.
 (7) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.
 (8) A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.
 43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
 (2) Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki.
 (3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az állatvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
(4) A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.
(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
 (6) Állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, pótlására kell kötelezni, továbbá az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson (továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezhető.
 (7) Ha az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezett állattartó a kötelezettségének önként nem tesz eleget, az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe állatvédelmi bírság lép.
 (8) A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
 (9) Ha kedvtelésből tartott állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság - állatvédelmi bírság kiszabása mellett - az állattartót állat kedvtelésből való tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja.
 (10) Ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos és ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság - állatvédelmi bírság kiszabása mellett - az állattartót az érintett állatfaj tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja.
 (11) Ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezéseinek szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság - állatvédelmi bírság kiszabása mellett - az állattartót a jogsértés súlyától függően 2-8 évre
 a) az állatok tartása, egészségi állapota tekintetében rendszeres jelentéstételre kötelezheti, vagy
 b) az érintett állatfaj vonatkozásában tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezheti.
 (12) Ha az állattartó a (11) bekezdés szerinti kötelezettségeit megsérti, az állatvédelmi hatóság a (10) bekezdésben foglalt jogkövetkezményt alkalmazhatja.
 
sitemap