Kullancs okozta betegségek

Kullancs okozta betegségek
GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)

Sajnos ismét itt van a kullancsszezon, ezért kiemelten ajánljuk Olvasóink figyelmébe a kullancsbetegségekről szóló írásunkat.

1. Mi a kullancsbetegség?

Az alábbiakban a kullancsbetegség megnevezést az állatot és embert egyaránt megbetegítő kórcsoportok összefoglaló neveként fogjuk használni. Ezek közül néhány:
-- ehrlichiosis*
-- Babesia (babeziózis)
-- Lyme-kór
-- sziklás-hegységi foltos láz (RMSF -- USA)
[* Habár az Ehrlichia legtöbb fajtáját kullancsok terjesztik, az Ehrlichia risticii (lovakban a Potomac-völgyi láz okozója) esetében nem bizonyított a kullancs szerepe. Számos kísérlet azt mutatta, hogy a kullancs nem terjeszti az E. risticii-t. Lovakban (kutyákat nem tanulmányoztak) az E. risticii fertőződés a placentán keresztül vagy fertőzött trágyával történik. A legújabb kutatások kimutatták az E. risticii kísérleti továbbítását és elkülönítését édesvízi csigákban (trematodák), valamint tényleges izolációját csigaváladékban és vízi rovarokból járványveszélyes területeken.]

2. Melyek a kullancsbetegség tünetei?

-- anorexia (étvágytalanság)
-- súlyvesztés
-- láz
-- levertség (kedvetlenségtől a teljes letargiáig)
-- az orr és a szemek váladékozása (kölyköknél tüsszögés vagy tiszta orrváladék)
-- hasmenés (vért vagy málnazseléhez hasonló komponenst is tartalmazhat)
-- köhögés (mélyről jövő vagy száraz köhécselés)
-- idegrendszeri tünetek (rohamok, ismétlődő mániákus cselekvések, pl. szőrrágás és/vagy a lábak nyalogatása, koordinációs zavarok vagy bénulás)
-- depresszió
-- epehányás (sárga és gyakran habos folyadék)
-- vérzés (normálnak látszó vörösvértest-szám mellett)
-- az orrtükör kivilágosodása
-- orrvérzés
-- véralvadási zavarok (akár normál vérkép mellett is)
-- a végtagok ödémája (duzzanata)
-- izomsorvadás
-- krónikus fül- és bőrfertőzések, amelyek a szokásos kezelésre nem reagálnak
-- alacsony trombocita (vérlemezke) szám (trombocitopénia)
-- szemproblémák, pl. véres és üveges szemek, anterior uveitis (szemgyulladás), retinabevérzés, kitágult pupillák, fotofóbia (napfényérzékenység)
-- alacsony fehérvérsejt-szám (leukopénia)
-- magas fehérvérsejt-szám (leukocitózis)
-- vérszegénység (regeneratív vagy nem-regeneratív)
-- izületi gyulladás, egy vagy több láb megmagyarázhatatlan sántasága
-- gyengeség
-- sápadtság (halvány íny vagy nyelv)
-- inkontinencia (vizelettartási zavarok)
-- megnagyobbodott máj, lép
-- máj-, veseelégtelenség
-- megemelkedett máj-enzimek vagy vesefunkció-tesztek
-- fokozott szomjúság és vizelés
-- nyak- vagy hátfájás
-- bőr alatti vérzés vagy kiütés (purpura)
-- megnagyobbodott nyirokcsomók
-- maradandó csontvelő szuppresszió
-- fehérjevizelés (proteinuria)
-- prosztatafertőződések és/vagy megnagyobbodott prosztata fiatal, nem ivartalanított kanoknál.
A kullancsbetegség későbbi (szub-akut vagy krónikus) szakaszaiban a tünetek gyakran alig észrevehetőek. Nem valószínű, hogy egy kutya a felsorolt jelek mindegyikét mutatja, hiszen a lista elég hosszú. Néhányuk az ehrlichiosisra jellemző. A babeziózis, RMSF és a Lyme-kór is előidézi ezen tünetek jó részét.

3. Mit jelentenek az akut (heveny), szub-akut és krónikus (idült) kifejezések a kullancsbetegséggel kapcsolatban?

Akut: a betegség heveny fázisában, 1--4 héttel a fertőződés után a kutya általában influenzaszerű tüneteket mutat. Láz, levertség, nyomott étvágy, hasmenés és/vagy sántaság jelentkezhet. Érintésre (ha felemelik vagy játszanak vele) fájdalmasan reagálhat. A laboreredmények változóak, vörösvértest-csökkenést, fehérvérsejt- és/vagy trombocita-növekedést mutatnak. Az alkálifoszfatáz (májenzim) szint megemelkedhet. Megfelelő immunrendszerrel rendelkező kutyák képesek lehetnek kezelés nélkül legyőzni a fertőzést, de a kórokozó teljes megsemmisítése érdekében antibiotikumos terápia ajánlott, amely a betegség ezen fázisában nagyon hatásos.

Szub-akut (szub-klinikai): kezelés nélkül a betegség átléphet a szub-akut fázisba. A kutya testsúlya normalizálódik és a laboreredmények nem mutatnak nagy eltéréseket. Trombocitopénia (alacsony trombocitaszám) előfordulhat. A fertőzésnek ez a szakasza hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, mindaddig, amíg a kutya nincs kitéve túlzott stresszhatásnak. A parazita a gazdaszervezettel alapvetően sztázisban (nyugvó állapotban) él, nem kerekedik felül a kutya immunrendszerén.

Krónikus: amennyiben ez az egyensúly felborul környezeti hatások, kísérő fertőzések (kombinált betegségek), immunhiány, splenectomy (lépeltávolítás), műtéti stressz, túlterhelés, vemhesség, immunrendszer-elnyomásos terápia (pl. kortikoszteroidok, mint a Prednisone) miatt, az organizmus felülkeredik -- a kutya a betegség krónikus szakaszába kerül. Miután az organizmus valószínűleg egy vagy több szervbe zárkózik (csontvelő, lép, máj stb.), nehezebb hatékonyan kezelni. Az immunrendszer antitest-előállítási képessége csökken. A kullancsbetegség krónikus fázisába esett kutyánál a kezelés nem mindig hatásos és halálozás előfordulhat.

4. Képes-e a kullancsbetegség más betegség tüneteit mutatni?

IGEN.
Az ehrlichiosis például összetéveszthető az alábbiakkal:
-- reticulosis
-- szisztémás lupus erythematosus (autoimmun bőrbetegség)
-- brucellózis
-- blastomycosis (gombás fertőzés)
-- thrombocytopenia (trombociták csökkent száma)
-- endocarditis (szívbelhártya-gyulladás)
-- immunpatogenezisű betegségek
-- myelophthisis (gerincvelő-sorvadás; a csontvelő sejtképzési funkciójának csökkenése)
-- a lép, a máj vagy az agy rákos megbetegedése
-- Valley Fever (völgy-láz: a tüdő gombás fertőződése -- USA)
-- plazmasejt myeloma (csontvelőrák) vagy lymphosarcoma (nyirokmirigy-daganat)
-- leukémia.

A babeziózis az alábbi betegségek tüneteit imitálhatja:
-- hemolytic anemia (vérszegénység)
-- veseelégtelenség
-- határozatlan vérbetegség
-- thrombocytopenia (trombociták csökkent száma)
-- "kutya AIDS"
-- autoimmun betegségek
-- Von Willebrand betegség (véralvadási zavar)
-- leukémia
-- DIC (súlyos vérrögképződési betegség).
A fentiek a tudományos irodalomban dokumentáltak. Nem publikált adat: az utóbbi néhány évben kb. 30 samoyedben állapítottak meg egy vagy több kullancsbetegséget (klinikai tünetek és pozitív laboreredmények alapján), amelyeknél előzőleg a következő betegségeket diagnosztizálták: bélgyulladás, hasnyálmirigygyulladás, krónikus giardiasis (parazitás hasmenés), májfunkció-zavar (májrák is), mániás szőrrágás a végtagokon, csökkent pajzsmirigyműködés és szaporodási zavarok (abnormális tüzelések), visszatérő hüvely- és méhgyulladás szukáknál, valamint prosztatanagyobbodás és megnövekedett péniszváladék kanoknál. (Valószínűsíthető, hogy a felsorolt betegségek a kullancsfertőzés következtében alakultak ki. A ford. megjegyzése)

5. Milyen laborvizsgálatokkal mutatható ki a kullancsbetegség?

A laboreredmények a betegség állapotától függően változóak. A teljes vérkép lehet normál vagy az alábbi értékeket mutathatja:
-- hemoglobin: alacsony vagy nagyon magas (a 17--19 tartományban)
-- haematokrit (Hct): alacsony vagy nagyon magas (50 vagy több)
-- trombocitaszám: 140.000 vagy kevesebb -- 385.000 vagy magasabb
-- fehérvérsejtszám (fvs) 8000 vagy kevesebb -- 18.000-től 40.000-ig
A máj-, vese- vagy hasnyálmirigy-enzimek a normál érték fölé emelkedhetnek. A globulin és teljes fehérje értékek alacsonyak lehetnek, ha a kutya immunrendszere nem képes antitesteket termelni.

6. Hány változata van az Ehrlichiának?

Jelenleg komoly kutatás folyik az Ehrlichiával kapcsolatban, mivel növekszik az emberi megbetegedések száma. Noha régebben úgy hitték, hogy az egyes változatok fajspecifikusak, az újabb kutatások kimutatták, hogy sok átfedés van a változatok és gerinces hordozóik között.
A monocitákat (fehérvérsejteket) megfertőző Ehrlichia-törzsek a következők:
-- E. canis (kutya és vad kutyafélék -- az egész világra kiterjed)
-- E. chaffeensis (ember, szarvas, kutya -- USA, Európa)
-- E. sennetsu (ember -- Japán, Malajzia)
-- E. risticii (ló, kutya, macska -- Észak-Amerika, Európa)
A granulocitákat (szegmentált fehérvérsejteket) megfertőző Ehrlichia-törzsek:
-- E. equi (ló, kutya, ember, rágcsálók -- USA, Európa)
-- E. phagocytophila (juh, szarvasmarha, bölény, szarvas -- Nagy-Britannia, Európa)
-- E. ewingii (kutya, ember -- Észak-Amerika)
Egy változat a vérlemezkéket (a véralvadásban szerepet játszó sejteket) fertőzi meg:
-- E. platys (kutya és vad kutyafélék -- Észak- és Dél-Amerika)

7. Az USA-ban mely kullancsok terjesztenek betegséget?

(Noha ebben a pontban az USA-ban előforduló kullancsfajták ismertetése szerepel, mégis meghagytam, hiszen ki tudja, mikor terjeszkednek át az öreg kontinensre a kis nyavalyások... Magyarországon az Ixodes ricinus (vöröshasú kullancs) és a Dermacenter marginatus (birkakullancs) a leggyakoribb. Az előbbi a Lyme-kór terjesztéséért felelős, az utóbbi a babeziózisért.)
A Lyme-kórt az Ixodes scapularis (szarvas-kullancs) és az Ixodes pacificus (amerikai neve nyugati feketelábú kullancs) terjeszti. A fertőződés valószínűsége a következőktől függ: 1) Az állati gazdaszervezetek elérhetősége (szarvasok és kisebb emlősök) -- a háziállatokkal és az emberrel való kontaktus elenyésző ehhez képest. 2) Ténylegesen hány kullancs hordozza a fertőzést. Egyes területeken, ahol a Lyme-kór gyakori, az I. scapularis kullancsállomány 10--30%-a is fertőzött lehet, máshol csak 1--3%, ennek megfelelően a fertőződés esélye is jóval kisebb.
A Sziklás-hegységi foltos lázat a Dermacenter variabilis (amerikai kutyakullancs) és a Dermacentor andersoni terjeszti.
Az Ehrlichia chaffeensis okozta emberi monocitás ehrlichiosis (HME) hordozója általában az Amblyomma americanum és a Dermacenter variabilis (amerikai kutyakullancs). Gazdaszervezet a fehérfarkú szarvas, a kutya és apró rágcsálók. Ennek a betegségnek a monocitás formáját kutyákban E. canisnak nevezik és a barna kutyakullancs (Rhipicephalus sanguineus) terjeszti szerte a világon.
Az emberi granulocitás ehrlichiosist (HGE) az I. scapularis hordozza, emellett a Lyme-kórt és a babeziózist is. A HGE-t előidéző organizmusnak még nincs neve, de genetikailag az Ehrlichia equi-hoz hasonló. A HGE elsődleges gazdaszervezetének a fehérlábú egeret tartják.

8. Mely betegségekre vizsgáltassam meg a kutyámat?

Ez attól függ, hogy hol él, hol született vagy mely vidékeken járt. Az alábbiak egy jó átfogást jelentenek:
-- Ehrlichia risticii
-- E. canis
-- E. equi
-- Babesia canis
-- Lyme
-- Sziklás-hegységi foltos láz (RMSF)
(Szerintem a mi élőhelyünkön az Ehrlichiák és az RMSF kihagyhatók. A Ford. megjegyzése)

9. Hol végeznek ilyen vizsgálatokat?

(Itt az amerikai címeket elhagytam, hazai viszonylatban az állatorvosok adhatnak felvilágosítást. A Ford.)
Kérje meg állatorvosát, hogy érdeklődjön a labornál, mennyi teljes vérre és/vagy vérszérumra van szükségük a kért törzsek ellenanyagszint-vizsgálatának (titer) elvégzéséhez és mennyibe kerül a vizsgálat. Keressék meg a minta szállításának legkedvezőbb módját és napját. A laborok elfaxolhatják az állatorvosnak a mintával beküldendő űrlapot. Lyme-teszthez kérjék a Western Blot tesztet is, nem csak egy IFA vagy ELISA vizsgálatot, különösen akkor, ha a kutya már kapott Lyme-vakcinát.
A kullancsbetegség-tesztek nem olcsók. Hosszabb távon pénz spórolható meg, ha a titervizsgálatot jól felkészült laboratóriumban végeztetjük el.

10. Mi olvasható ki az ellenanyagszint-eredményből?

A titereredményt a kutyát megvizsgáló állatorvosnak kell értelmeznie a laboratórium pozitív és negatív eredményekhez tartozó segédletével összhangban.

Negatív titer: technikailag a kutyának nincs kimutatható antitestje a vizsgált törzzsel szemben. Ennek okai a következők lehetnek:
-- A kutya ténylegesen negatív, még nem volt kitéve kullancsfertőzésnek.
-- Az ellenanyagszint-vizsgálatot túl korán végezték el -- az IgG antitest-szintek csak a fertőződés után 1--2 hét elteltével lesznek kimutathatóak.
-- A kullancsbetegségek olyan mértékben elnyomhatják a kutya immunrendszerét, hogy nem képződnek antitestek, ezért nem mutat semmit a titerteszt. A betegség akut szakaszában könnyebb az antitestek észlelése -- igazából ismételt tesztekkel lehet az antitestszint emelkedését legjobban észrevenni. Sajnos a kutyákat általában nem tesztelik a betegség akut szakaszában, viszont a szub-akut vagy krónikus fázisban a titer-eredmények nem ritkán negatívak.
-- A titer negatív lett, mert nem a megfelelő antigénnel készült. Például: E. canis-ra és E. risticii-re tesztelték, miközben a kutyának ténylegesen E. platys fertőzése volt.

Pozitív titer: A pozitív eredmény azt mutatja, hogy a kutya élete során valamikor már ki volt téve annak a kullancsbetegségnek, amelyre vizsgálják (egynél több betegség is lehet). Ha a klinikai tünetek is az adott kullancsbetegségre utalnak, választható a gyógyszeres kezelés, amíg az ellenanyagszint lecsökken és a tünetek elmúlnak. Ez akár több kúrát is igényelhet.
Pozitív eredmény, de a betegségre utaló szimptómák nélkül: ilyen esetben megfigyelés javasolt, valamint a titervizsgálat megismétlése egy későbbi időpontban vagy a tünetek esetleges későbbi jelentkezésekor.

11. Hogyan lehet a befúródott kullancsot eltávolítani?

Ne használjon alkoholt, körömlakkot, égő gyufát, petróleumot vagy ilyesmiket a kullancs eltávolításához. Az elszenvedett trauma hatására a kullancs a sebbe öklendezi a béltartalmát, miáltal komolyan megnövekszik a fertőző organizmusok átadásának veszélye. Szintén nem kívánatos eltávolításkor a kullancs szétnyomása, mert potenciálisan fertőző anyag kerülhet az ember kezére.
A helyes módszer: vegyen fel kesztyűt és használjon csipeszt. Ajánlott az óvatosság, hiszen sok kullancsbetegség az emberre is fertőző. Fogja meg a kullancs testét a csipesszel és határozott mozdulattal húzza ki a kullancsot. NE CSAVARJA VAGY RÁNGASSA! (Mint kiderült, a legújabb szakcikkek a minél gyorsabb eltávolítást javasolják, és a kitekerést már nem. A szerk.) Ne lyukassza ki a kullancs testét. Amennyiben a kullancs fejrésze a sebben maradt (a rajta lévő tüske megnehezíti az eltávolítását), egy alkoholba mártott tűvel kipiszkálhatja.
Tisztítsa ki a sebet vízzel és szappannal, majd alkohollal fertőtlenítse. A kullancsot elteheti alkoholban későbbi azonosítás és tesztelés** végett (az alkohol gyorsan végez vele). Az üvegcsére írja rá a dátumot.
A vízbefojtás nem túl hatásos módszer a kullancs elpusztítására, még a vécén való lehúzást is képes túlélni.
Jelölje be a naptárába a kullancs eltávolításának időpontját, ez hasznos lehet, ha a kutya később kullancsbetegség tüneteit kezdené mutatni.
[** A kullancs fertőzöttségének vizsgálata PCR (polimeráz láncreakció) teszttel is történhet. Érdeklődjön a laboratóriumnál, mielőtt alkoholba teszi a kullancsot, mert ez ellenkezhet a vizsgálati eljárással. Addig is tárolja a kullancsot alkohol nélkül egy lezárható Ziploc zacskóban. Sok állami egészségügyi intézet a fent említett módszert használja (az USA-ban. A Ford.).]

12. Hogyan tudom távol tartani a kullancsokat a kutyámtól?

Kerülje a kullancsveszélyes területeket, ilyenek pl. az alacsony bokros és füves részek.
Séta után azonnal ellenőrizze, nincsenek-e kullancsok a kutyán. Fésülje át alaposan vagy használjon hajszárítót a bőr közeli átvizsgálásához. A kullancs fajtájától és az általa hordozott betegségtől függően a befúródás és a táplálkozás megkezdése után néhány órától néhány napig terjedő időtartam kell a fertőzés átadásához. Tehát az azonnali eltávolítás nagyon ajánlott.
Megelőzés: Jó néhány termék elérhető a piacon, konzultáljon állatorvosával, melyik lenne a legmegfelelőbb a kutyája számára. Néhány példa:

Frontline Spray vagy Spot-on (Rhone-Merieux). Aktív hatóanyaga a fipronil, amely specifikusan a gerinctelenekre (köztük a bolhákra és kullancsokra) ható idegméreg; túlstimulálja a bolha vagy kullancs idegrendszerét, olyan megrázkódtatást okozva, amely a bolhákat már néhány óra alatt, a kullancsokat pedig 48 órán belül elpusztítja.
Néhány ötlet az alkalmazásához: a Frontline hatóanyaga, a fipronil a szőrtüszőkhöz/faggyúmirigyekhez kötődik és innen folyamatosan kiszabadulva véd a paraziták ellen. Ezért fontos, hogy a terméket közvetlenül a kutya bőrére jutassuk. Spray kiszerelés esetében nem elég csak távolról befújni a kutyát, jobb, ha egy fésűvel szétválasztjuk a szőrt és a bőrre fújjuk. Fürdetés után nem árt legalább két napot várni a Frontline-kezeléssel, amíg a bőr természetes zsiradékai visszatérnek, mert ez a zsír segít eloszlatni a fipronilt a kutya teljes bőrfelületén. Ugyanezen oknál fogva a kezelés után 48 óráig ne fürdesse meg a kutyát, ellenkező esetben a termék nagy része elúszik a lefolyón.
Bolhával vagy kullanccsal erősen fertőzött területeken a Frontline spray használata előnyösebb, mint a Spot-on (közvetlenül a bőrre csepegtetős változat).
Ha a kutya negatívan reagál a Frontline-ra, azonnal vegye fel a kapcsolatot az állatorvosával. A Frontline tökéletes eltávolításához benzoyl peroxid tartalmú samponnal fürdesse meg a kutyát.
A Frontline gyártója, a Rhone-Merieux szerint a termék bolha ellen 90 napig, kullancs ellen 30 napig hatásos és 30 naponta újra alkalmazható. Ezen idő alatt normál samponos fürdetés nem távolítja el a hatóanyagot, kivéve a benzoyl peroxid tartalmú samponokat.

Preventic kullancs-nyakörv (Virbac, Inc.) kutyák számára. Ez a nyakörv amitrazt tartalmaz, ami egy arachnicid (a nyolclábú rovarokra ható rovarölő), nem inszekticid, tehát nem pusztítja el a bolhákat. Az amitraz a szájszerv lebénításával meggátolja a kullancsot a táplálkozásban. A már befúródott kullancsokat is elpusztítja, de ehhez legalább 24--48 óra szükséges. A nyakörv csak kb. 24 órás viselés után kezd hatni. Az amitraz nem kerül be a szervezetbe -- a bőr természetes zsiradékaival összekeveredve oszlik el a testen a fejtől a farokig.
LENYELVE NAGYON MÉRGEZŐ -- különösen több kutyát tartóknál előfordulhat, hogy az egyik lerágja a másikról. A nyakörv felrakásakor levágott felesleges darabbal is elővigyázatosan kell bánni. Ha a kutya mégis lenyel egy darabot a Preventic nyakörvből, azonnal orvoshoz kell vinni. A mérgezés tünetei: hányás, kifehéredett íny és tántorgás. Az orvos a Yobine (yohimbine hydroklorid) nevű ellenszert adhatja be ilyen esetben.
Figyelmeztetés: az állatorvosa előzetes engedélye nélkül ne tegye fel a nyakörvet Anipryl-kezelés alatt álló kutyára.
Ez a nyakörv nem véd a bolhák ellen, csak a kullancsokra hat.
Az esőn megázás nem csökkenti a nyakörv hatékonyságát, viszont ne fürdessük vagy úsztassuk a kutyát, amíg rajta van a nyakörv.
Ne használja macskán.
Néhány kutya egyedi érzékenységet mutathat a nyakörvvel szemben. Ha a kutyája letargikussá vagy ingerlékennyé válik, azonnal vegye le a nyakörvet és konzultáljon állatorvosával.

13. Milyen gyógyszerek használatosak a kullancsbetegségek kezelésére?

Ehrlichiosis: Doxycycline*** (egy félig szintetikus tetraciklin) 10 mg testsúly-kilogrammonként, kétszer egy nap (12 óránként) 6 hétig vagy tovább. Néha egynél több kúra is szükséges. A Doxycycline nem adható együtt kalciumtartalmú táplálékkal (tej, joghurt) vagy kiegészítőkkel, mert a kalcium gátolja az antibiotikum abszorpcióját. Ne adja üres gyomorra, inkább az étellel együtt vagy evés után 30--60 perccel. A tabletták kenyérbe csomagolása csillapítja a gyomor irritációját. Egy másik dolog, amit sok tulajdonos hasznosnak talált: ha az időbeosztása megengedi, a Doxycycline beadása után tartsa a kutyát mozgásban egy kis ideig, mert ha rögtön lefekszik aludni, a gyógyszer megül a gyomor egy pontján, így jobban irritálja a gyomorfalat.
[*** Megjegyzés: ez az adag a normál terápiás mennyiség kétszerese. Csak az állatorvos döntheti el, hogy milyen dózis használható. Kérje meg állatorvosát, hogy konzultáljon egy, az Ehrlichiosis kezelésében járatos orvossal és beszélje meg vele az alkalmazandó mennyiséget.]

Babeziózis: A jelenleg választható gyógyszer az FDA által jóváhagyott Imizol (generikus neve Imidocarb Dipropionate). A hatékonysága 95--98%. Noha az Imizol a legkevésbé toxikus a babezia-ellenes szerek közül, a beadását követő egy órán belül a következő mellékhatások jelentkezhetnek: fájdalom és irritáció a befecskendezés helyén, émelygés és hányás, erős nyáladzás, hasmenés, izomremegés és rángatózás. Dehidratált (kiszáradt) kutya veséjére az Imizol mérgező hatású lehet. Legalábbis egy haláleset (egy agáré) az Imizol injekcióhoz köthető. Szubkután (közvetlenül a bőr alá) adott injekció esetén a mellékhatások enyhébbek, mint az izomba fecskendezett esetén.

14. Hogyan azonosítható a kullancs fajtája?

Az interneten sok kitűnő kép és videoklip található a kullancsokról, néhány példa:
http://riaes.cels.uri.edu/resources/ticklab/ticks.html
http://www.ent.iastate.edu/Imagegal/Ticks/
Ha mégis bizonytalan a kullancs felismerésében vagy nem sikerül eltávolítani, nem árt, ha minél hamarabb elviszi kutyáját állatorvoshoz.

Nyilatkozat
Az itt leírt információk nem helyettesíthetik az állatorvosi konzultációt. Az állat kezelése mindig megfelelő állatorvosi tanácsadás szerint történjék.

Forrás: internet. Fordította: Márton Zsuzsa

***

Néhány gondolat a fenti cikkhez

Az amerikai vonatkozás ellenére ez az írás számunkra is tartalmaz jó néhány fontos információt. Különösen érdekes a 4. kérdés, amelyben kiderül, hogy milyen sok más betegséggel összekeverhető a kullancsfertőzés. Ismeretségi körömben többször is előfordult a babeziózis méhgyulladással és egyéb fertőzésekkel karöltve. Ebből az a tanulság, hogy a bizonytalan tüneteket mutató beteg kutyánál nem árt számításba venni a kullancsbetegség lehetőségét is.
A mi lakóhelyünkön (Budapest, Pesterzsébet), a Dél-Pesti Kórház mögött lévő erdő például erősen fertőzött Babesiával. Az ott sétáltatott kutyák legnagyobb része előbb-utóbb megkapja a kórságot. Igazság szerint én nem is nagyon védekezem ellene, csak a legnagyobb kullancsinvázió idején vegyszerezem a kutyákat (anyagilag eléggé megterhelő havonta négy kutyára Frontline-t vagy egyebet vásárolni). A kölyköket viszont szigorúan havonta lekezelem, amíg a fejlődési szakaszban vannak, mert ilyenkor nem nagyon hiányzik nekik egy súlyos betegség. Aztán ha megnőttek, már nem veszem annyira komolyan a védekezést, ennek következtében szépen be is szerzik a Babesiát. A legelső jel, a levertség megjelenésekor szinte rögtön megkapják az Imizolt, hiszen a környékünk kullancstelítettsége miatt majdnem 100%, hogy babeziózisosak, más ok kizárható. Így akár egy nap alatt kilábalnak a betegségből. Az én kutyáim eddig még nem kapták meg kétszer, de tudok olyanokról, akik sajnos igen.
Egyszer előfordult, hogy az orvos csak a saját felelősségemre adta be a kutyámnak az Imizolt, mert a tünetek egyáltalán nem győzték meg a Babesia-fertőzésről (alá is kellett írnom valami papírt). Éppen olyan vidéken tartózkodtunk, ahol akkor még szinte ismeretlen volt a babeziózis. Szerencsére nekem lett igazam, mert másnapra a kutyának már kutya baja sem volt!
Szóval figyeljünk a kutyánkra és ha kedvetlennek, étvágytalannak találjuk, ráadásul bizonytalanul, imbolyogva jár, akkor gondoljunk kullancsbetegségre. Ezek a kis szörnyetegek lassan már a kertjeinkbe is beköltöznek!
Márton Zsuzsa, www.kakastavihusky.com

A képen az USA-ban gyakori két kullancsfaj látható: a feketelábú kullancs (Ixodes scapularis) és az amerikai kutyakullancs (Dermacentor variabilis). Felül balról jobbra: I. scapularis lárva, nimfa, felnőtt hím, felnőtt nőstény. Alatta: D. variabilis felnőtt hím, felnőtt nőstény.

 

Rhipicephalus sanguineus (barna kutyakullancs) nőstény és hím. Többek között a babeziózist terjesztik.

 

1 és 2: Ixodes ricinus (közönséges kullancs) hím és nőstény; 2 és 3: Dermacentor marginatus (birkakullancs) hím és nőstény -- hasi nézet. Jól érzékelhető a szájszerveik nagyságrendi különbözősége. Ezek a változatok fordulnak elő nálunk a leggyakrabban (az I. ricinus Lyme-kór, a D. marginatus babeziózis-terjesztő).

 

Ixodes ricinus, vérrel teleszívott nőstény.

 

 

Kullancs kíméletes eltávolítása kullancskiszedő szerkentyű segítségével.

 
sitemap