A polyneuropathia az alaszkai malamutok igen súlyos, gyógyíthatatlan betegsége, amely bénulást okoz legtöbbször a hátsó végtagokban, de más szervekre is hatással van.

Embereknél és egyéb kutyafajtáknál is létezik ez vagy ehhez hasonló betegség. A malamutnál néhány hónappal ezelőttig nem volt meg az ezért a betegségért felelős recesszív gén. Ennek legfőbb okai a következők voltak: a tenyésztők titkolták az ilyen eseteket, ha esetleg kennelükben felbukkantak polyneuropathia-gyanús kutyák, ráadásul viszonylag ritkán fordult elő az állományban (legalább is, ami napvilágra került), például a csípődiszpláziához képest. Másrészről, DNS teszt híján, igazolni, hogy egy kutya valóban polyneuropathiában és nem egyéb hasonló tünetekkel rendelkező betegségben szenved, hosszadalmas és igen költséges volt (több ezer amerikai dollárba került). Egy lelkes, és őszinte Malamut tenyészőnek köszönhetően, nyilvánosságra került egy egész alom polyneuropathiás kölyök. A hölgy energiát és pénzt nem sajnálva, a gazdik közreműködésével vizsgáltatta meg a nála született kölyköket, és a vizsgálatok azt igazolták, hogy tényleg erről a betegségről van szó. Közben a hölgyet rengeteg támadás érte, hiszen azok a tenyésztők, akiknek a kutyái szerepeltek a beteg alom törzskönyvében, féltették saját vérvonalaik, kutyáik jó hírét. Azonban a tenyésztő hölgy ezt az almot nyíltan felvállalva, a a facebook-on közzétette, ezáltal sokan ráismertek, és más önkéntesek segítségével elég DNS mintát juttatva a dán egyetemnek, megtalálták tavaly a gént, amit az egész malamutos világ nagy örömmel fogadott. A sejtéseket igazolva az egyetem megállapította, hogy egy egyszerű recesszív génpár okozza a betegséget. Ez azért nagyszerű, mert ennek öröklődésmenetét ismerve, a tenyésztésben ez könnyen kezelhető, a tenyésztők könnyen tudják alkalmazni a tervezett almok esetében. Nem szűkíti le jobban a már így is kicsi génállományt, hiszen a DNS teszttel a kezünkben, nyugodtan tenyészthetjük a mentest a mentessel, illetve, ami nagyon fontos, hogy a hordozót is a mentessel, csak ilyen esetben a hordozó kölykeinél is meg kell ismételni a DNS tesztet, hogy tudjuk, hogy esetleg ők is hordozók-e.

Az alaszkai malamut hivatalos amerikai honlapján (www.alaskanmalamute.org) több írást is találunk a betegségről, az egyikben a betegség összefoglalója található, mely a következőket írja le:
„A polyneuropathia az idegrendszer sokszoros abnormalitását” jelenti. Ebben a témában alkotott korai irodalom a norvég Dr Lars Moe-tól származik, amikor számos esetet diagnosztizáltak az 1970-es években, az Egyesült Államokból importált szülőktől született kölykök első generációjánál. Azóta az USA-ban működő állatorvosi egyetemek is találkoztak számos esettel.
Az állapotra általánosan jellemző a koordináció hiánya és az instabilitás, ami egy olyan kialakított mozgáshoz vezet, amit nyuszi ugrásként írnak le, amikor is a hátsó lábak egyszerre mozognak, ami inkább megtámasztja a kutyát, mintsem előrehajtja. A betegség mértéke az enyhétől a súlyosig változhat. A kutya eleshet, járhat a lábfeje tetején (úgy hogy a lábfejek maguk alá vannak gyűrve), vagy az is lehet, hogy a mozgása csak egy kicsit oldalazó. Olyan eseteket írtak le, hogy a kutya nem akarta végrehajtani a gyakorlatot, vagy izomveszteség következett be nála, változások történtek a hangban a betegségben érintett gégének köszönhetően, illetve, nyelési problémákról és öklendezésről számoltak be. Az első jelek általában aprók; a kutya többé már nem ugrik fel háza tetejére, vagy fekve eszi meg az ételét, többé nem ugrál fel és le etetési időben vagy enyhe remegés látszik a lábain. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tünetek jelentősen eltérnek kutyánként.”

Ezen szívszorító tünetekkel, melyek legtöbbször féléves és kétéves kor között jelentkeznek, nem kell többé szembesülnünk, sem tenyésztőként sem tulajdonosként a DNS tesztnek köszönhetően, amely most 2012 júliusában vált elérhetővé a nyilvánosság számára.

A DNS hivatalos eredménye háromféle lehet: homozigóta normál, homozigóta hordozó, és homozigóta beteg. Az első kettővel lehet tenyészteni az egyedeket, persze, a recesszív öröklődés menet ismerete elengedhetetlenül szükséges ehhez.
Ez egy olyan eszköz a Malamut tenyésztők kezében, amit, ha okosan használnak, a fajta érdekét fogja szolgálni.

A DNS teszt gyakorlati megvalósításáról a következő információval tudok szolgálni:

A mintát Dániába kell küldeni, a vérmintát jobban hasznosíthatónak, pontosabbnak tartják, de mivel Dánia elég messze van, és még az Egyesült Államokból is küldenek mintát, elfogadott az ún. „buccal dna swab” is, ami egy DNS gyűjtőpálca, a pofa belső részéből kell mintát venni vele oly módon, hogy erősebb, törlő mozdulatokat végzünk vele a pofa belső részében, az ínynél, ezáltal a hámsejtek rárakódnak a pálcára. (Ugyanezt használjuk a malamut hosszú szőr génjének DNS tesztjéhez is), ebből viszont a pontos eredmény érdekében, kettőt kell küldeni kutyánként, kutyánként külön-külön borítékban, hogy ne keveredjenek több kutya esetén sem a DNS minták.
A DNS teszt ára: 625 dán korona.
A szakszerűen levett mintát el kell küldeni Dániába, az alábbi címre, ők kiértékelik az eredményt, majd küldik a számlaszámukat, ahova a teszt árát utalni kell.
A cím:
Merete Fredholm

Faculty of Health and Medical Sciences
Department of Veterinary Clinical and Animal sciences
Groennegaardsvej 3
DK- 1870 Frederiksberg C
Denmark

Összeállította:
Barcsiné Zámbori Andrea